Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

1.1. Bevezetés a számítógépes architektúrákba

2018.06.06

Kettes és tizenhatos számrendszer, Neumann-elv:

 

  • Számrendszerek:

A digitális számítógépjeink kettes (bináris) számrendszerbeli adatokat képesek tárolni, rendszerezni, feldolgozni és megjeleníteni. Az adatok bevitelénél sokszor a 16-os (hexadecimális) számrendszer használata lehet célravezető.

Gépi (bináris) számrendszer:

A digitális számítógépek áramkörei két stabil állapot megkülönböztetésére képesek. A két állapot leírható a kettes számrendszer 2 számjegyével: 0 és 1.

Digitális számítógépjeink kettes (bináris) számrendszerbeli adatok képesek tárolni, rendszerezni, feldolgozni és megjeleníteni.

1011 = 1*8 + 0*4 + 1*2 + 1*1

Ugyanez hatvány alakban:

1011 = 1*23 + 0*22 + 1*21 + 1*20

            Bináris decimális átszámítás:

1 db egyes      ->        1*1      =          1

1 db kettes      ->        1*2      =          2

0 db négyes    ->        0*4      =          0

1 db nyolcas   ->        1*8      =          8

Összesen:                                        11

Hexadecimális számrendszer:

Szoftverfejlesztésnél gyakran előfordul, hogy a számítógép által tárolt bináris számokat meg kell jeleníteni, vagy módosítani kell. Egy-egy bináris szám egyes helyiértéki sokszor külön jelentéssel bírnak (pl. a program egyes funkcióit kapcsolják be vagy ki.) Ekkor:

- Az ember számára egy 8, 16, … bites bináris szám pedig nehezen megjegyezhető. (pl. próbáljuk megjegyezni a következő bináris számot: 1010010110100101 !)

            - A 16-os (hexadecimális) számrendszer használata lehet célravezető. Egy-egy hexadecimális számból könnyen meghatározható, hogy bináris alakjának N. bitje 0        vagy egy. Hexadecimális számokkal találkozunk az informatika más területein is. (pl.      grafikai szoftverek vagy weblap szerkesztés esetén a színek meghatározására       használjuk őket.) Főként programozók és informatikusok kedvelik, bináris fájlok             értelmezésében van segítségükre. Egy hexadecimális számjegy pontosan 4 bitet ír le, kettő pedig egy bájtot.

Átszámítás:

Hexadecimális decimális átszámítás:

2A316 = 2*162 + 10*161 + 3*160

3 db egyes                             -> 3*1 =3

10 db tizenhatos                     -> 10*16 =160

2 db kétszázötvenhatos         -> 2*256=512

 

A Neumann-elvű számítógépek elvi felépítése és az egyes részegységek feladata.

Neumann által megfogalmazott elvek, és ezek hatása a számítógép fejlődésre:

  • Szekvenciális működés: az utasításokat sorrendben hajtja végig, egyszerre csak egyet.
  • Kettes számrendszeren használata: Kétállapotú elemekkel a kétféle számjegy könnyen modellezhető (Hatása: a mechanikus részek elvételével jelentősen csökkentek a méretek.)
  • Belső memória használata: tárolja a feldolgozás alatt álló adatokat és végrehajtandó programutasításokat
  • Univerzális legyen a számítógép: különféle szoftverekkel különböző feladatok ellátására alkalmas

Ezeken az 1946-ban pulbikált elveken alapulnak a mai számítógépek nagy része is.

 

A Neumann-elvű számítógép elvi felépítése, az egyes részegységek feladata:

  • Memória: a feldolgozást vezérlő program és a feldolgozandó adatok tárolóhelye működés közben.
  • Cache: gyorsítótár, a memóriából idekerül a feldolgozandó tartalom
  • CU: Vezérlőegység, ez az utasítás regiszterek tartalma alapján a többi egység működését vezérli
  • Regiszterek: a CU itt tárolja az éppen végrehajtott utasításokat
  • ALU: számoló és logikai egység
  • Bemeneti perifériák(eszközök): adatot tartalmazó egység, amit a gép beolvas
  • Kimeneti perifériák: adatot kiíró egységek

Két fő funkcionális egység a számítógépben: központi egység(CPU) és periféria. Az első ami a tevékenységeket irányítja, az utóbbi ami biztosítja a kapcsolatot a központi egység és annak környezete / a felhasználó között.

 

A számítógép tipikus hardver egységei és ezek jellemző paraméterei. Az egyes részegységek funkciói.

  • CPU: központi feldolgozó egység
  • Busz rendszer: kapcsolatot teremt a CPU és a memória/egyes perifériák között (vezetékek, vezérlő áramkörök)
  • Memória: végrehajtás alatt tárolja a programot és a szükséges adatokat:

ROM - Csak olvasható; RAM - Írható és olvasható

  • Merevlemez: elsődleges háttértár, a programokat és adatokat tartalmazza (nem felhasználás közben, lásd. Memória)
  • Optikai lemez: legelterjedtebb cserélhető lemezes háttértároló
  • Egyéb:
    • Alaplap: kisegítő áramkörök, órajelgenerátor, buszrendszerek, csatoló felületek egységbe foglalása
    • Tápegység: a számítógép egyes részeit árammal látja el
    • Ház: egybe foglalja a számítógépet

A processzor feladata, típusai, jellemző értékei.

Központi feldolgozóegység, közismertebb nevén processzor. Többmillió tranzisztorból áll.

Feladatai:

  • a program utasításainak értelmezése és végrehajtása
  • ezek alapján a gép részegységeinek vezérlése
  • az adodó számítási műveletek elvégzése

Részei:

  • CU (vezérlőegység): értelmezi a program utasításait, előállítja a végrehajtáshoz szükséges vezérlőjeleket
  • ALU (aritmetikai és logikai egység): aritmetikai és logikai műveleketek elvégzése
  • Regiszterek (fajtái):
    • Programszámláló: (végrehajtásnál a következő utasítás címét tartalmazza
    • Veremtár mutató: alprogramok hívásánál a visszatérési címet és a CPU állapotát tartalmazó veremre mutat
    • Akkumulátor: Általános célú regiszter, utasítások használják (pl. aritmetikai eredmények ide kerülnek).
  • Gyorsítótár: A többi, különböző sebességgel működő eszközzel való adatcserénél használatos átmeneti tár, gyorsítja a műveleteket.
  • Belső órajel: Feladatok elvégzésének gyorsaságát biztosítja, manapság 3GHz is lehet.
  • Külső órajel: A frekvencia, amivel a processzor a környezetével kommunikál, manapság 800 MHz is lehet.

A processzor lehet 32 vagy 64 bites, ez a legnagyobb adatméretet jelöli, amivel a processzor dolgozhat.

 

Memóriafajták, jellemzők és felhasználási területük

  • RAM (közvetlen hozzáférésű memória) - Operatív memória.

Az éppen futó programok és az általuk használt adatok tárolása. A már nem szükséges adatok helyére újat ír. Megcímzett rekeszekben tárolja az egyes adatelemeket. A megcímezhető tartomány függ a mikroprocesszortól; Pl.: 32 bites címzés esetén maximum 4GB memória megcímzése lehetséges. A RAM működése dinamikus; áramkörrel folyamatosan frissíti tartalmát, mp-nként akár több százszor is kiolvassa, majd újra írja a tárolt adatokat.

Hozzáférési idő: a tárolócella címzése és a neki megfelelő adat megjelenése között eltelt idő (dinamikus RAM-nál: 90ns). Feszültség hiányában törlődnek róla az adatok. Legfőbb jellemző paraméterei:

  • Típus: DDR, DDR-II, DDR-III
  • Kapacitás: 512 MB, 1 GB, 2GB
  • Órajel: 533MHz, 667MHz, 800MHz (hozzáférés üteme)
  • ROM - Csak olvasható memória

Számítógép bekapcsolásakor a hardverkomponensek ellenőrzéséhez szükséges adatok, az operációs rendszer betöltését végző programok tárolása.

Kicsi kapacitás, megbízható tároló, tartalmát csak ritkán kell módosítani. RAM-mal ellentétben nem igényel áramellátást az adatok megőrzéséhez.

Fajtái:

  • ROM: Csak olvasható, ált. gyári beállításokkal rendelkezik.
  • PROM: Egyszer írható, egyébként csak olvasható tároló. Írás speciális eszközökkel.
  • EPROM: Újraírható tároló, törlése UV fénnyel történik. Írás speciális eszközökkel.
  • EEPROM: Újraírható tároló, elektronikusan törölhető és írható.
  • flash: Hasonló az EEPROMHOZ, de nem byte-onként, hanem 512 blokkonként kezelhetőek az adatok. Pendrive-ok, mp3 lejátszo, fényképezőgépek, telefonok.

 

Buszrendszer szerepe, az illesztőkártyák típusai és csatlakoztatási lehetőségei.

Buszrendszer

  • Azonos feladatot ellátó vezetékcsoportok, egyes vezetékein csak két feszültségszint jelenhet meg. Vezetékek számával a busz mérete is nő. Egy busz erén keresztül egy bitnyi információ továbbítható egyszerre. A CPU ezekkel a csatornákkal csatlakozik az operatív tárhoz és a periféria vezérlőkhöz.

Ezen CPU és buszok 3 nagy csoportja:

  • Adatbusz: Ez teszi lehetővé az adatcserét.
  • Címbusz: A címzéssel foglalkozik. (RAM)
  • Vezérlőbuszok: Számítógép működését vezérlő és összehangoló vezetékek

 

Interfészek (illesztőegységek)

  • Fizikailag és Logikailag összekötik a CPU-t és a perifériákat. Pld.: Videókártya

Típusai:

  • Soros illesztők/port: bitenkénti adatátvitelre alkalmas (pl. egér illesztése)
  • Párhuzamos illesztők/port: egyszerre 8 bit átvitelére alkalmas (pl. nyomtató illesztése)
  • Csatlakozásai:
    • PCI-E
    • PCI
    • AGP

 

A számítógép egyéb egységeinek (tápegység, hűtés, ház) jellemzői.

Tápegység (PSU):

  • A számítógép működéséhez szükséges feszültségeket állítja elő.

Fajtái:

  • Külső tápegység (pl: Commodore 64)
  • AT: operációs rendszer nem tudja vezérelni
  • ATX: Az alaplap folyamatosan kap egy alacsony feszültséget, így lehetséges a szoftveres leállítása, és a külső, hardveres indítása.
  • BTX: Még nem elterjedt (?)

Hűtés:

  • A számítógép egyes részei (tápegység, processzor, egyéb) hőt termelnek. Hűtőberendezés szükséges az elvezetéshez.

Fajtái:

  • Léghűtéses: A processzora felszerelt hűtőborda, elvonja a hőt és kivezeti a ventilátoron keresztül.
  • Vízhűtéses: A hűteni kívánt egységre vizet cirkuláló csöveket szerelnek.
  • Kevésbé elterjedtek:
    • Peltier hűtés: Peltier elemre kerül a hűtő egység. Az elem az egyik oldalára vezető a hőt, a másik hideg marad
    • Hidrogénes hűtés, hőcsöves hűtés, folyékony nitrogénes hűtés

Ház:

  • Részegységek komplex, működő halmazát tartalmazza.

Lényeges jellemzői:

  • Méret: meghajtóhelyek
  • Tápegység: (lásd. feljebb)
  • Külső csatlakozások (USB, kártyaolvasók, stb.)
  • Alaplap: között kapcsolódási felület a számítógép egyes részegységei számára

A BIOS feladata és jellemzői.

1. A BIOS feladata

  • A BIOS mozaikszó (Basic Input Output System - alapvető bemeneti kimeneti rendszer) alapvetően olyan programok gyűjteménye, amely tartalmazza a programozható perifériák kezdeti inicializálását és alacsonyszintű kezelését, a bekapcsoláskor végrehajtott teszteléseket a használható RAM terület felmérésével, illetve az operációs rendszer betöltését kezdeményező programrészt.
  • Keresi a bővítőkártyákon levő BIOS kiegészítéseket, mint például a videokártyák működéséhez szükséges video BIOS-t, illetve az SCSI eszközök kezeléséhez szükséges illesztőkártyák BIOS kiegészítéseit is.
  • Mivel a számítógépek (PC-k) operációs rendszerei "gépfüggetlenek", a BIOS végzi el a szabványos szoftverillesztéseket a mindenkori hardverhez.
  • Ilyen módon az operációs rendszerek a BIOS közreműködésével látják szabványosan a számítógépet alkotó hardver eszközöket.
  • A hardver konfigurációkban az alaplapokon levő vezérlőáramkörök és funkcionális egységek sokfélék lehetnek, ennek megfelelően egy összekötő láncszem szerepét is betölti.
  • A gépfüggetlenséget úgy értelmezzük, hogy nem készítenek mindenféle számítógép konfigurációra külön-külön rászabott operációs rendszert, mert az értelmetlen lenne.
  • Egy BIOS csak azon az alaplapon használható amelyikre készült (gyártó, típus, változatszám), mert teljes mértékben hardver specifikus!
  • A következő ábrán látható kétféle számítógép (PC Hardver 1,2) rétegfelosztása.
  • A BIOS biztosítja azt a szabványos (szoftver) illesztő felületet, amelyet már az operációs rendszerek egységesen látnak.
  • Továbbá, az operációs rendszer pedig az alkalmazói programok számára biztosítja a működési környezetet a szabványos felületén keresztül.
  • Ezt a részt alkalmazói program illesztőnek (API - Application Program Interface) is nevezik.
  • A számítógép a bekapcsolását követően a BIOS-ban levő programokkal kezdi el a működését, majd a diagnosztikai funkciók végrehajtása után kezdeményezi az operációs rendszer betöltését.

 

A háttértárak szerepe és feladata. A háttértárak típusai (merevlemez, optikai meghajtó, elektronikus háttértár) és jellemzői. A merevlemez adattárolási struktúrája.

Háttértár:

  • A háttértár olyan számítógépes hardverelem, mely nagy mennyiségű adat tárolására képes és azokat a számítógép kikapcsolása után is megőrzi
  • Merevlemez:
    • HDD:
      • A winchesterben lévő lemezek állandó forgásban vannak a gép kikapcsolásáig.
      • Több lemez van egymás felett, ezek közé nyúlnak be az író/olvasó fejek.
      • Az egymás alatt elhelyezkedő sávokat cilindernek nevezzük. A winchestert feloszthatjuk részekre – partíciókra.
      • Ezeket a partíciókat úgy kezelhetjük, mintha önálló háttértárolók lennének.
    • SSD
      • Az SSD egy olyan, mozgó alkatrészek nélküli adattároló eszköz, ami memóriában tárolja az adatot, a környezetéhez, illetve a gazdaszámítógéphez a merevlemezekhez hasonlóan SATA vagy egyéb (SCSI, PCI Express, USB, stb.) csatlakozófelülettel csatlakozik.
      • A szilárdtest elnevezés arra utal, hogy nincsenek mozgó alkatrészek benne.
  • Az optikai tárolók (DVD és CD ROM)
    • Az adatok kör alakú műanyag lapon (5.25 inch) helyezkednek el spirál alakban, amelyeket belülről kifelé haladva rögzítenek a tárolón.
    • Egy adott helyen vagy van mélyedés (lyuk) vagy nincs, ezek megfelelnek egy bináris jelnek, így 1 bit adatmennyiséget tárolnak.
    • A mélyedések a pitek, a többi a land.
    • A jeleket lézersugár segítségével alakítják ki és olvassák le (pitek és land-ok, völgyek).
  • Elektronikus elven működő háttértár (pendrive) jellemzői
    • A Pen Drive neve onnan ered, hogy külsőre olyan, mint egy kihúzófilc. Mérete jelenleg legfeljebb 64 GB lehet.
    • Adatainkat egy ilyen eszközön sokkal nagyobb biztonságban, mint mágneslemezen.
    • A gyártó szerint az adatok 10 évig tárolódnak rajta hibamentesen.
    • A környezet behatásaira sem annyira érzékeny, ugyanis -40°C és +70°C között működőképes, tárolási hőmérséklet -50°C és +80°C között lehetséges.
    • A levegő páratartalmára sem érzékeny különösebben. 5% és 95%-os páratartalom között működőképes, míg tárolásnál ennél tágabbak a határok; 1%-98%. Hordozhatósága minden igényt kielégít.
    • A Pen Drive egy elég univerzális eszköz, mert nem csak adattárolásra használható, hanem különböző egységeket építenek Pen Drive-ból. Ilyen például a Pen Drive Plus MP3 lejátszó.

 

A nyomtatókkal és a nyomtatással kapcsolatos fogalmak, a mátrix, a tintasugaras és a lézernyomtatók működési elve, jellemző paraméterei, alkalmazási területei.

  • A legegyszerűbb eszköz arra, hogy munkánkat papíron is viszontláthassuk (ez volt a korai, monitor nélküli számítógépek adatmegjelenítő egysége).
  • A nyomtatott kép minőségét az egységnyi nyomtatási területre eső képpontok dpi-vel megadott maximális száma határozza meg. Jó minőségű nyomtatásról 300 dpi (pontosabban 300 dpi x 300 dpi) felett beszélhetünk.
  • A nyomtatott szövegben az egy hüvelyk hosszon elhelyezkedő karakterek száma a cpi. A nyomtatási sebességet korábban a karakter/másodperc értéket leíró cps, ma sokkal inkább a lap/perc mértékegységgel mérhetjük.

Fajtái:

  • Mátrixnyomtatók: az írógép továbbfejlesztett változatának tekinthetjük, a legrégebbi széles körben elterjedt nyomtatótípus. Az írásjelek képét az írófejben egymás alatt elhelyezkedő 9 vagy 24 tű segítségével, egymás alatt pontokból alakítja ki. A tűk mágneses tér hatására mozdulnak ki, rugó húzza vissza őket a helyükre.
    • romban rögzített vagy ramba letölthető (tehát módosítható) jelkészlet
    • nagyon korlátozott grafikai képességek
    • viszonylag lassú működés
    • elfogadható zajszint
    • meglehetősen gyenge minőség (kopik a tű, fogy a festék a szalagból: egyenletlen a fedés)
    • mai napig használják, leginkább a többpéldányos nyomtatási képessége miatt (indigós papír, számlanyomtatás)
  • Tintasugaras nyomtatók: az otthoni felhasználók körében a legelterjedtebb; nyomtatáskor egy kisméretű tintaágyú mikroszkopikus méretű tintacseppeket lő a papírra, egy karaktert sokkal több pontból alakítanak ki, mint a mátrixnyomatók, ennek megfelelően
    • nagyon csendes működés
    • nyomtatvány szintű íráskép, akár foto-realisztikus fénykép nyomtatása
    • általában nyomott áron adott készülék (rövid élettartammal)
    • igen drága kellékanyaggal
  • Lézernyomtatók: működési elvük a fénymásolóéhoz hasonló. A szelénnel bevont hengernek fény hatására megváltoznak az elektromágneses tulajdonságai; a hengert végigpásztázó, „fel-felvillanó” lézer rajzolja fel a nyomtatandó kép egy sorát, s mikor ez a rész érintkezésbe kerül a festékport (tonert) tartalmazó rekesszel, az elektromos töltés miatt a toner rátapad a hengerre. Tovább gördülve a festék rákerül a papírra, majd beégetéssel rögzül azon.
    • csendes működés
    • kifogástalan minőség
    • drágább készülék
    • olcsóbb üzem

 

A hordozható eszközök sajátosságai. A laptopokra jellemző alkatrészek és azok jellemzői. A hordozható eszközök bővítési lehetőségei.

Hordozható eszközök:

Ezeken az eszközökön a leggyakoribb operációs rendszer az android.

Az Android egy operációs rendszer, elsősorban érintőképernyős mobil eszközökre (okostelefon, táblagép) tervezve. Az első androidos telefon 2008 októberében jelent meg.

  • Notebook vagy laptop: A Notebook (Laptop) olyan táskában is hordozható gép, amely a vékonyságát, könnyű súlyát nem tekintve felépítésében hasonlít a PC-re. Kicsi vagy rendes méretű (10 – 17 collos) LCD monitorral, billentyűzettel, érintőpaddal, azaz pozicionáló eszközzel (a billentyűzet alatti rész) rendelkeznek, továbbá minden olyan periféria (nyomtató, egér, hangfal, stb.…) csatlakoztatható ezekhez, amiket a PC esetében is megszoktunk. Viszonylak kis tárhellyel szerelik őket.
  • Hibrid eszközök: A hibrid számítógépek olyan hordozható számítógépek, amelyek egy tabletből és egy a tablethez csatolható billentyűzetből állnak. Lényegében hibridnek számít minden olyan számítógép, amely a slate tabletek és a laptopok között helyezkedik el. Az informatikában a hibrid számítógépek hagyományosan olyan számítógépeket jelentettek, amelyek analóg és digitális egységeket is tartalmaznak.
  • Ultrabook: Vékony és könnyű, kényelmesen hordozható, azok számára tökéletes, akik mindig a maguk közelében akarják tudni. Az unibody házban rendszerint alacsony fogyasztású IntelCore processzor és egy mozgó alkatrészek nélküli szilárdtest-meghajtó (SSD) lapul, többségükből hiányzik az optikai meghajtó és az Ethernet port. A készülék nem lehet vastagabb 21 milliméternél, akkumulátora ugyanakkor strapabíró, processzora erős, és mélyen alvó állapotából is villámgyorsan magához.  tér. Az ultrabookok a laptopvilág paripái. Képernyőméretük 12,5-15,5 coll között mozoghat.

Hordozható eszközök használatainak előnyei és hátrányai:

Előnyei:

  • könnyű hozzáférés az információkhoz
  • alacsony működési költség
  • szakmai fejlődés lehetősége
  • továbbképzési lehetőség
  • egyénre szabható tananyag
  • tananyag többoldalú megközelítése
  • tananyag színesebbé tétele
  • idő-helytakarékosság
  • motiválhatóság

Hátrányai:

  • írásbeliség elvesztése
  • hagyományok leépülése
  • kommunikáció háttérbe szorulása
  • áramszünet esetén tehetetlenség
  • költséges beszerzés (interaktív tábla ára 100-300.000 Ft között mozog)
  • mozgáshiányos életmód
  • szemromlás
  • hanyag testtartás
  • eszközök meghibásodása

Asztali és hordozható számítógép összehasonlítása:

  • Hordozható számítógépeknek 3 nagy előnye vagy az asztali számítógéppel szemben:
  • A hordozhatóság
  • Kisebb helyigény
  • Lényegesen alacsonyabb energiafogyasztás

Asztali számítógép előnyei összehasonlítás képpen:

  • Az asztali számítógép, a teljesítményéhez képest, arányaiban mindig olcsóbb
  • Az asztal gépeknek minden részegységét tudjuk cserélni, mely segít a gépünk folyamatos fejlesztésén
  • Adataink biztonsága, ez nagyon fontos különbség egy notebook és egy asztali számítógép között. A laptopokkal ellentétben az asztali számítógépen nem hordozgatjuk, így a benne lévő merevlemez sem kap akkora külső behatást. Ezért a rajta lévő adataink sokkal nagyobb biztonságba vannak.
  • Kijelző, a monitor is nagy előnyt jelent. Mivel a nagyobb monitorok kevésbé terhelik a szemünket.
  • Billentyűzet cserélhetősége

A táblagépek és okostelefonok jellemzői, hardvereszközei.

  • Okostelefon: Okostelefonnak nevezzük a fejlett, gyakran PC-szerű funkcionalitást nyújtó mobiltelefonokat. Nincs egyértelmű meghatározás arra, hogy mi az okostelefon. Egyesek szerint okostelefon az a mobil, aminek teljes értékű operációs rendszere szabványosított interface-eket és platformot nyújt az alkalmazásfejlesztők számára.  Mások meghatározásában az okostelefon egyszerűen egy olyan készülék, ami olyan fejlett funkciókat tartalmaz, mint e-mail, Internet és e-könyv-olvasó, és/vagy teljes értékű billentyűzet, vagy külső USB-s billentyűzet és VGA csatlakozó. Más szavakkal, egy olyan miniatűr számítógép, ami telefonként is képes működni.
  • Táblagépek (tablet):A táblagép  egy hordozható számítógép, amelyet tartalom megosztásra fejlesztettek ki.  Tulajdonságai és mérete alapján az ún. marokkészülékek és a billentyűzettel rendelkező netbookok közé helyezhető. Célja a tényleges hordozhatóság megtartása mellette a kényelmes tartalom felhasználáshoz szükséges (minél nagyobb) kijelző méret elérése. Átlagosan 7”-os és 9,7”-os kijelző mérettel kapható. A táblagép elsődleges kezelési felülete a kijelzőként is funkcionáló érintőképernyője, ami a billentyűzettel és egérrel rendelkező számítógépekhez képest eltérő felhasználási, fejlesztési és vezérlési (programozási) filozófiát követel.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.