Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

A kisember alakja az orosz realizmus irodalmában

2018.06.19

 

 

(gogol köpönyeg, hogyan kellene és hogyan nem szabad élni, orosz realizmus, csinovnyik, kisemberlét)

 

Az orosz realizmus

Az orosz realizmus a XIX. századra tehető, Puskin után. Puskin az orosz próza nyelvének megteremtője. Noha romantikus volt, a felesleges ember nála jelenik meg először az Anyegin című művében. Hiszen Anyegin gazdag, fiatal és tanult volt, de mégsem volt célja, értelme az életének. Csehov hősei is Anyeginhez hasonlóak lesznek.

Az orosz realizmus másik tipikus hőse a csinovnyik, a kishivatalnok. A művek célja a társadalmi hibák bemutatása, ez tulajdonképpen egy társadalombíráló irányzat: az Oroszország óriási hivatalnokrendszerét mutatta be, bírálta azt. A csinovnyikok a kishivatalnokok, akik teljes mértékben kiszolgálják a rendszert, alázatosak feljebbvalóikkal. Nagyon keveset keresnek. Nem tudják átélni az élet szépségeit. Ha sikerül magasabb pozícióba kerülniük, az alattuk levőket tapossák, elfeledve, hogy ők is onnan jöttek.

Köpönyeg

Gogol Köpönyeg című novellájával kezdődik az orosz realizmus. Ez egy groteszk elbeszélés, hiszen keveredik benne a komikum és a tragikum, a nevetséges és a borzalmat keltő. A novella témája egyszerű. Akakij Akakijevics hivatalnok új köpenyt varrat magának. A készülő köpeny élete középpontjává válik. Azonban, ahogy először felveszi, rögtön el is lopják tőle. Akakij Akakijevics pedig belehal bánatába. Visszajáró szelleme kísérti a várost, lelopja a járókelőkről a köpönyeget. A novella címe egy ruhadarabot jelöl, amely központi motívuma a történetnek. A köpönyeg a hős számára nélkülözhetetlen: védi őt a külvilágtól, szinte meleg otthonává válik, egy új minőséget hoz a hős életébe, a szépséget. Az eddig magányos ember nyitottá válik a világra, elmegy a helyettes irodavezető összejövetelére is. A köpönyeg a társadalmi rangot is mutatja, a régivel gúnyolták, megalázták, az újat pedig dicsérik, rögtön észreveszik. A novella főhőse, Akakij Akakijevics egy megalázkodó mintaszerű hivatalnok, akinek a feladata a másolás. Munkája az új köpeny készítéséig örömet okoz neki, gyönyörködik a szép betűkben. Egy eltorzult világban él, de ő maga ezt nem veszi észre. A köpeny elvesztésével élete összeomlik, az eddig tökéletes hivatalnok magára haragít egy tekintélyes embert, a tábornokot, akihez igazságszolgáltatásért fordult. Akakij Akakijevics rájön, hogy ilyen helyzetben nem tud élni, és meghalt. A novella narrátora kívülálló, de a jól értesültség látszatát kelti. Néha megjátssza, hogy nem jól emlékezik. Fecseg, lényegtelen dolgokat ecsetel, ezáltal pedig a valóság illúzióját kelti.

  • Hivatalnok-novella: Megjelenik benne a csinovnyik típusa
  • Főhős: Akakij Akakijevics Basmacskin – egész élete másolat
    • A neve is másolat: Egyediség hiánya
    • Basmacskin jelentése: ’Cipőtalp’ (alantasság)
    • Lefokozott életvitel: Mindene a másolás, nem képes új munkakör betöltésére, hiányzik belőle a kreativitás
  • Komikus hatás, groteszk: „örök idea” – emelkedettség – kisszerű cél (köpenyvásárlás)
  • Főszereplő halála: „tekintélyes személy” haragja – megszűnik mintaszerű csinovnyik lenni, nem tud mit kezdeni egy új élethelyzettel (köpeny elrablása) – életképtelen
  • Befejezés: Ismét megjelenik a másolás gesztusa (kabátlopás a főhős halála után) – képtelen az eredetiségre