Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

2018.06.19

Radnóti Miklós költészete

 

 

(szerelmi idill, halál megjelenése, előltetett menet, munkatábor, németek ölik meg)

 

Élete

  • 1909-ben született Budapesten, zsidó családban
  • Születése édesanyja és ikertestvére életébe került
  • Eredeti neve: Glatter, a Radnótit apja szülőhelye után vette fel
  • Kereskedelmi majd gimnáziumi érettségit tett
  • 1930-34-ig a szegedi egyetem magyar-francia szakos hallgatója volt
  • A pesti egyetemre nem került be a faji-vallási alapú korlátozottságok miatt
  • 1934-ben a bölcsészettudományok doktorává avatták, de tanári állást nem kapott
  • 1935-ben házasodik össze Gyarmati Fannival
  • 1940-ben munkaszolgálatra hívták be
  • 1941-ben megkeresztelkedett
  • 1943-ban és 44-ben ismét munkaszolgálatra hívták be, utoljára a Bor mellett lévő Lager Heidenau-ba vitték
  • 1944 szeptemberén a menekülő fasiszták a munkaszolgálatosokat, köztük őt is Magyarországon át nyugat felé indították, a fizikailag teljesen legyengült költőt társaival együtt Győr mellett agyonlőtték.

 

Költészete

Radnóti Miklós költészete két korszakra bontható.

Az első korszakban keletkezett a Pogány köszöntő az Újmódi pásztorok éneke és a Lábadozó szél. Az első két kötetben idillek vannak (harmónia, derű, életöröm, szerelem, erotika), azonban elégiák is találhatóak, ezek szegénysége miatt íródtak, nem társadalmi jellegűek. A pogány életöröm is megjelenik ebben a két kötetben, így szeméremsértés és vallásgyalázás miatt elkobozzák köteteit és nyolc napra börtönbe zárják. A Lábadozó szél című kötetben az idill mellett a lázadás hangja is megjelenik. Baloldali gondolatú költeményeket tartalmaz. Mindhárom kötetre jellemző az expresszionista, illetve avantgard hatás.

A második korszakban változás figyelhető meg költészetében. Klasszicizálódik, tehát visszatér a hagyományos költői formákhoz. Fegyelmezettebb lesz a költészete. Ennek az okai a zsidóüldözések, a fasizmus erősödése valamint a háborús készülődés. A változás a témában is megfigyelhető: a halálsejtelem, a félelem és az elmúlásra való készülés szerelmi költészetében és tájlírájában is megjelenik. A Tétova óda című szerelmes költeményében például a haláltól való félelem felnagyítja Fanni iránt érzett érzelmeit. Ebben a korszakban keletkezett az Újhold, Járkálj csak halálraítélt és a meredek út című kötetei.

 

Ecloga ciklusa

Radnóti Ecloga ciklusában megjelenik az idill és a halál összefonódása. Az ecloga ókori eredetű műfaj Theokritosz írt először pásztori bukolikus költeményeket. Ezekben a nyugodtság, béke és a harmónia uralkodik. A pásztori élet szépségeiről, az ember és a természet harmóniájáról szól. Hexameterben írta, párbeszédes formában.

 

A la recherche

Az A la recherche című költeményében az elveszett világ emlékét kutatja. A cím Proust regényére utal, jelentése: Az elveszett idő nyomában. A háború előtti idilli világot mutatja be, melyben nem voltak halottak, foglyok, éltek a barátok. A múlt időt a hol van? kérdés többszöri ismétlésével nyomatékosítja. A múlt idillje után a háború borzalmait is felidézi. A verszárlatban belenyugszik abba, hogy a múlt harmóniája sosem fog visszatérni, hiszen halottaik emléke mindig ott lesz közöttük.

 

Azt erőltetett menet

Az erőltetett menet című költeményben szintén megjelenik az idilli képek és a halálsejtelem összemosódása. A versindításban a halál, a feladás, a beletörődés hangja érvényesül. Radnóti úgy gondolja bolond aki élni akar ebben a világban. Majd az első szerkezeti egységgel ellentétben az élet melletti érveket sorolja: idilli képeket halmoz. Egy-egy pillanatot ragad meg, melyek nyugalmat, békét harmóniát árasztanak: „régi hűs verandán”, „míg hűl a szilvalekvár”. Noha az élet mellett érvelő hang győz, a feltételes módú igék azt sugallják, hogy Radnóti nem biztos abban, hogy még hazatér. Tehát a halálsejtelem jelenik meg.

 

Razglednicák

A Razglednicák első versében szürrealista képsorral mutatja be a háború borzalmait. Azonban Radnóti úgy véli, hogy ez a borzalom csak odakint van. A költő lelkiállapotát a nyugalom jellemzi, a mozgó zűrzavarral szemben Fanni állandó benne. Ez idillként jelenik meg. Fannit angyalhoz hasonlítja.

A második versben szintén ellentétben áll az idill és a halál. Ez a költemény akkor keletkezett, amikor Radnótiékat emberségesebb helyre vitték. Radnóti ha a távolba nézett a háború fenyegetettségét látta, azonban ott ahol voltak éppen az idilli természetben volt. Bukolikus tájelemek jelennek meg: nyáj, pásztorlány, patak felhők. A Természet harmóniát áraszt.

Radnóti halálsejtelme beigazolódott. A 3000 emberből Radnótival 23-an érték el a Győr melletti Abda térségét, ahol kivégezték őket. ’46-ban exhumálták őket. Radnótit a zsebében levő noteszról azonosították. Ez a bori notesz.