Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Zrinyi Miklós Szigeti Veszedelem

2018.06.19

 

 

Az eposz témája Szigetvár 1566-os évi ostroma. Ez az ostrom az évszázados magyar-török harcoknak az egyik kiemelkedő epizódja volt, de nem döntő jelentőségű eseménye, hiszen számos ilyen ostrom zajlott le azokban az évtizedekben. A költő ezt az önmagában véve nem sorsdöntő eseményt emelte eposzi magaslatra.

 

Zrínyi a maga erejéből megvívott harcra kívánta lelkesíteni a magyarságot a török hatalom ellen, melynek meggyengülését elsőnek vette észre kortársai közül. Ennek a célnak az érdekében állította kora elé dédapját, a szigetvári hőst, Zrínyi Miklóst és nagyszerű vitézeit, akik meg tudták törni a török sereg erejét. E hőstett kidomborítását szolgája az eposz egész menete.

 

Mintái a klasszikus eposzok voltak – Homérosz, Vergiliusz, Tasso művei. Megtartja a klasszikus eposzok formai hagyományát, az eposzi kellékeket is: pl. témamegjelölés (propozíció): a szigeti hősök katonai nagyságát emeli ki, segélykérés (invokáció): Szűz Máriát szólítja meg, könyörög, hogy igazságosan írhasson eposza hőseiről, seregszemle (enumeráció): meggyőzi az olvasót, hogy a védősereg a legkitűnőbb harcosokból áll.

 

A Szigeti veszedelem eszmei mondanivalójából két fő eszme bontakozik ki:

• egyesülni és összefogni a török ellen

• kis számú nép, maroknyi sereg is arathat diadalt a hatalmas török sereg ellen

 

Zrínyinek két nagy feladatot kellet megoldania:

1. egyfelől, hogy meggyőzően mutassa be a várvédő magyarok erkölcsi fölényét és mindezt úgy, hogy az olvasó érezze a török sereg hatalmas erejét is

2. másfelől úgy, hogy a magyar sereg erkölcsi diadala a vár végső eleste ellenére is meggyőző legyen

 

A Szigeti veszedelem 3 nagy szerkezeti egységből áll:

1. (1.-6. ének) Szigetvár ostromának előzményeit és előkészítését beszéli el. A cselekmény – az eposzi kellékeknek megfelelően – az égben és az álvilágban indul. Pannoniában minden amit kaptunk, Isten ajándéka volt. Mindezért a jóért azonban háládatlanok voltunk, elárultuk Istent, ezért a sorscsapásokat a Mindneható büntetésként méri ránk. Haragja a török hadjárata is. Mihály arkangyalt azért küldi a pokolba, hogy egy haragos fúriával, Alectóval gerjessze fel a gyűlöletet ellenünk.

 

Az Isten által Magyarország ellen küldött török sereg a világhódító Szulimán szultánnal már meg is indult Magyarország ellen. Minden reménye és ereje megszámlálhatatlan sokaságában van, csak még azt nem tudja, hogy Eger vagy Szigetvár ellen induljon-e. Ezt a problémát oldja meg a siklósi kaland: Mehmed, boszniai basa előhadának váratlan megsemmisítése, és a fogságba ejtett pécsi Szkender bég esete, Zrínyire vonja a szultán haragját, így a török sereg Szigetvár ellen indul. Közben a várban a kapitány buzdító beszédben figyelmezteti katonáit a hősies feladatra. Szulimán útközben követeket küld Zrínyihez, hogy megadásra szólítsa fel őket. Válaszul Zrínyi rajtaüt a szultán előhadán, és hatalmas pusztítást visz véghez a török seregben.

 

2. (7.-13. ének) A vár ostromát részletezi. Szulimán hada megérkezik Szigetvár alá. A költő művészien úgy mutatja be a roppant sereg közeledését, ahogy a várkapitány látja a bástya faláról. Máris összecsap a két sereg, a legvitézebb ellenfelek – Deli Vid (magyar) és Demirhám (török) is egymásra találnak a harc forgatagában. Szulimán – a seregén tapasztalt hatalmas pusztításon felháborodva – haditanácsot tart. A török vezérek között azonban súlyos nézeteltérések vannak. Zrínyi közben üzenetet küld a királynak, hogy segítséget kérjen. Radivoj és Juranics vajda önként jelentkeznek hírvivőnek. Már-már sikerül keresztüljutniuk a török gyűrűn, az utolsó pillanatban azonban elfogják őket, és a két barát hősies harc után elesett. A törökök ezek után újabb heves ostromot indítanak. Nagy pusztítást végeznek a megsérült várban, Zrínyi hadvezéri tudása azonban újra diadalra vezeti a védősereget. A török seregben folytatódik a bomlás – Delimán megöli Ruszlán béget, és elhagyja a török tábort. Deli Vid viszont újabb párharcra áll ki Demirhám ellen. A török sereg beavatkozik kettejük viadalába, erre Zrínyi is kiront vitézeivel, és győz. A sok kudarc láttán a török sereg vezére ellen fordul. A szultán visszahívja Delimánt, de ő csak akkor tér vissza amikor szerelmese, Kumilla, váratlanul meghal. A török táborban rekedt Deli Videt felesége, Borbála férfinak öltözködve szabadítja ki. A török sereg már elvesztette legjobb vezéreit, haditanácsa ismét eredménytelenül oszlott szét, és Szulimán már arra gondolt, hogy szégyenszemre elvonul a vár alól.

 

A hős magyar védősereg erkölcsi győzelme ezzel teljessé vált, és nyilvánvalóvá lett a török sereg erkölcsi vesztesége is. A történelmi tényeket (vagyis, hogy Szigetvár annak idején, 1566-ban elesett) azonban a költő nem másíthatta meg. Ezt a fordulatot hozza meg a szigetváriak török kézre került postagalambja. A levélből a szultán tudomást szerez a vár tarthatatlanságáról.

 

3. (14.-15. ének) Az utolsó nagy szerkezeti rész a befejezés, a döntő ostromban Zríyni kirohanását meséli el. Szulimán nekibátorodva végső ostromot rendel el. Deli Vid és Demirhám is megvívják utolsó csatájukat. Zrínyi összegyűjti megmaradt vitézeit, és kiront velük. Maga a hadvezér küldi halálba előbb Delimánt, majd magát a szultánt is. Az irtózatos harcban Zrínyi közelébe senki se mer menni, távolról, egy janicsár puskagolyója végez vele.

 

A mű és a szereplők jellemzése

Az eposz alakjai a témának megfelelően 2 nagy csoportra oszlanak: a magyar várvédők és az ostromló törökök csoportjára.

 

Ezt a két ellentétes erőt képviselik a hősök is, akik közül a magyar részről Zrínyi, Deli Vid, Farkasics, Juranics és Radivoj, a török részről Delimán, Demirhám és Hammimám a legvitézebbek. Az eposz cselekményét a két sereg egymás elleni harca alkotja.

 

A maroknyi magyar védősereg a hazafiság és a katonai erények megtestesítője. A legodaadóbb szeretet jellemzi őket. Tudják, hogy Szigetvár védelmében az egész magyarságért harcolnak. Ebben a harcban nem ismernek megalkuvást, és az utolsó szálig kitartanak. Nagyszerű egység, öntudatos fegyelem fogja őket össze. Olyan példamutató közösség ez, amely valóban meg tudja törni a török sereg erejét.

 

A törökök között is vannak kiváló vitézek. A török sereg is hatalmas szervezett erő, és maga a világhódító szultán a vezére. A költő nem kicsinyli le a török erejét: a várvédő hősöknek méltó ellenfelet kellett felmorzsolniuk. A török sereget a hódításvágy viszi harcba, majd előbukkannak gyengeségeik is: az egyénileg kitűnő vezérek egymás ellen fordulnak, seregüket széthúzás és önmarcangoló szenvedélyek bomlasztják. Vitézségük is sokszor vad szenvedélyből fakad. A közkatonák gyűlölik vezérüket, az pedig fél a maga népétől, mindig a háttérben marad.

 

Az egyének jellemzésére Zrínyi sokszor alappárhuzamokat használ. Zrínyit és Szulimánt állítja egymással szembe mint méltó ellenfeleket. A magyar és a török szerelmet is párhuzamosan érzékelteti: Delimán és Kumilla az érzéki szerelmet képviselik, Borbála, az önfeláldozó hitvesi hűség mintaképe pedig férfiruhába öltözve megy férjéért, Deli Vidért a török táborba. A török barátságot Demirhám és Hammimám képviselik, a magyar barátságot pedig Juranics és Radivoj, az egymásért halni kész két vajda.