Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

2018.06.19

1.0. A mássalhangzó törvények

 

(helyesírás, -val -vel toldalék)

 

Definíciója

A mássalhangzók egymásra hatásában megfigyelhető törvényszerűségek.

 

Típusai

  • Részleges hasonulás: Két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik csak egyetlen képzési mozzanat tekintetében hasonlítja magához a másikat.
    • Zöngésség szerinti:
      • Zöngéssé válás: népdal (néBdal), versben (verZSben)
      • Zöngétlenné válás: dobszó (doPszó), vízpart (víSZpart)
    • Képzés helye szerinti:
      • p, b ajakhang előtt álló „n” hangot „m”-nek ejtjük: színpad (szíMpad), különben (külöMben)

 

  • Teljes hasonulás: Ha két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik teljesen magához hasonlítja a másikat.
    • Írásban jelölt: széppé, virággal (-vá, -vé, -val, -vel)
    • Írásban jelöletlen: anyja (aNNYa), bátyja (báTTYa), éljen (éJJen)

 

  • Összeolvadás: Két különböző mássalhangzó egy harmadik hosszú mássalhangzóvá olvad össze
    • játszik (jáCCik), látszik (láCCik), barátság (baráCCSág), költség (kölCCSég))

 

  • Mássalhangzó rövidülés: Egy hosszú és egy rövid mássalhangzó egymás mellé kerülése esetén a hosszú mássalhangzót röviden ejtjük.
    • otthon (oThon), hallgat (haLgat)

 

  • Mássalhangzó kiesés: Háromegymás mellé kerülő különböző mássalhangzó esetén az egyik az ejtés során kiesik.
    • nézd meg (néz meg), mondta (monta)