Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

18. A beszéd felépítése

2018.06.19

 

 

(retorika)

 

A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései

A szövegszerkesztés általános szabályai, pl. egy szónoki beszéd (retorika) megszerkesztésének menete, a téma kijelölésétől a szóbeli vagy írásbeli megfogalmazásig.

A szövegszerkesztés menete:

  • Témaválasztás:

Címadás, a témának és a kommunikációs céloknak megfelelő szövegtípus kiválasztása. (érvelő szövegnek: témajelölő cím). A beszéd kommunikációs körülményei: kinek, milyen céllal, milyen helyzetben adjuk elő a szöveget.

  • Adatgyűjtés:

A beszédhez szükséges adtok, tények, gondolatok gyűjtése. Forrásai: mások tapasztalatai, ismeretei a könyvből, filmből, internetről, személyes beszélgetésből, saját ismereteink, tapasztalataink hitelesebbé teszik beszédünket.

  • A mondanivaló előzetes kialakítása:

(nézőpont, saját vélemény, közlendő körvonalazása, az összegyűjtött anyag rostálása. Mire van szükségem?

  • Az anyag elrendezése:

A szerkezet, a kompozíció megalkotása, tételmondatok, kulcsszavak kiválasztása.

  • Vázlatírás:

Jóval részletezőbb, több csomópont köré épülő, az ókori retorikából örökölt hármas tagolás alkalmazása-

  • A szöveg kidolgozása:
    • Megfogalmazzuk a végleges mondatokat, csiszoljuk, színezzük a szöveget.
    • Kiválasztjuk a legalkalmasabb stíluseszközöket.
    • Ügyelünk a nyelvhelyességre, helyesírásra.
    • Előadásmód megtervezése (nem nyelvi eszközök alkalmazása).
    • Az emlékezetbe vésés és az előadás:

A lényeges érveket, néhány idézetet, hatásos beszédfordulatokat, akár az egész szöveget érdemes megtanulnunk, majd próbabeszédet tartanunk. Az önellenőrzés csökkenti a lámpalázat.

  • Törekedjünk a spontánnak tűnő, természetes, szabad beszédre.
  • A felolvasás a legkevésbé alkalmas forma nyilvános előadásra.
  • A szöveg előadása