Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

2. Az emberi kommunikáció nem nyelvi jelei és kifejezései

2018.06.19

 

 

(gesztusok, öltözködés, mimika, kéztartás, 4 kép lesz, 2-t választunk, elemezni kell)

 

A kommunikáció jelei

A kommunikáció történhet nyelvi és nem nyelvi jelekkel. A nyelvi jelek segítségével tudjuk gondolatainkat írásban és beszédben kifejezni. Ezeket a nyelvi jeleket idegen szóval verbális jeleknek nevezzük.

  • Nyelvi jelek:
    • Hangok
    • Szóelemek
    • Szavak
    • Szószerkezetek
    • Mondatok

A kézmozdulatok, az arckifejezés változásai, a testmozgás, az öltözködés a kommunikáció során kiegészítik, módosítják a nyelvi jelek jelentését. Írás közben nemcsak a szavak mondatok leírására, hanem a külalakra is figyelni szoktunk. Ezeket nem nyelvi jeleknek, nonverbális jeleknek nevezzük. Ezeknek a nem nyelvi jeleknek a beszédben több szerepe is lehet. Egyrészt tájékoztat partnerünkről, irányítja a kommunikációt és kiegészíti, megerősíti a nyelvi jelek jelentését.

  • Nem nyelvi jelek:
    • A hangjelek:

Nem mindegy, hogyan mondjuk azt, amit mondunk. A hangunkkal sok mindent ki tudunk fejezni. Mondanivalónk értelmét megerősíthetik, vagy módosíthatják a hangos beszéd zenei eszközei: a hangerő, a hangsúly, a hanglejtés, a beszédtempó, a beszéd ritmusa és a beszéd közben tartott szünetek.

  • A tekintet:

A szem a lélek tükre- tanítja a szólás. Amikor szólni kívánunk valakihez, vagy kapcsolatot kívánunk vele létesíteni, először ránézünk. A szemnek beszélgetés közben is fontos jelzőszerepe van. A kommunikáció során a kapcsolattartás egyik fő kifejezője a tekintet, az, ahogyan a partnerünkre nézünk. Szemünk hangulatunkat, érzelmi állapotunkat is tükrözi. Elárulja, ha boldogok vagyunk, de azt is ha szomorúak. A tekintet változását arcjáték is követi.

  • Az arcjáték (mimika):

A kommunikációban az arcjátéknak, mimikának is kifejező, közlő szerepe van. Ezzel általában nem tudatosan élünk beszéd közben. Az arc jelei, a mosoly, a száj elhúzása, a szemöldök felhúzása szavak nélkül is kifejeznek valamit. Az arcjáték különféle jeleit a különböző országokban nem egyformán értelmezik. Például a nyelv kinyújtása nálunk a csúfolódás jele, míg a tibetieknél így üdvözlik egymást.

 

 

  • A testtartás:

Aki boldog és büszke, kihúzza magát, aki szomorú, az általában meggörnyed, magába roskad. A testtartás utal érzelmi állapotunkra is. A testtartás a beszéd, a kapcsolatfelvétel kezdetét is jelöli. Mert például, ha szólni akarunk partnerünk felé fordulunk.

  • A térköz:

Jelentősége van annak, ha közel hajolunk valakihez, ha távolról szólunk hozzá. A kommunikációban résztvevők közötti távolságot nevezzük térköznek. Ez különböző lehet, hiszen ezt a távolságot befolyásolja a kommunikáció célja, a felek közötti viszony és a beszédhelyzet.

  • A külsőnk (stílusunk):

A nem nyelvi jelek közé szoktuk sorolni azt is, hogy milyen a külsőnk, a ruházatunk, a hajviseletünk. Ezek mind közölnek rólunk valamit, és szerepük van a kommunikáció folyamatában. Ezeket a külsőnkre jellemző jeleket emblémáknak nevezzük. A ruha olykor elárulja viselőjének a hovatartozását, a foglalkozását is. A hajnak is lehet jelölő szerepe. Mindkettőt nagyban befolyásolja a divat.

 

A kommunikáció nem nyelvi eszközei

Ha szóban fogalmazunk, a hallgatók nemcsak a szöveg nyelvi jeleire, a szavakra, mondatokra figyelnek. Ahhoz, hogy a nyelvi jelekkel kifejezett üzenet felfogják, mondandónkat követni tudják, fontosak számukra a hangzó szöveg nem nyelvi jelei is. Sokféle érzést, gondolatot tudunk közvetíteni hangunkkal attól függően, mekkora hangerőt, hangsúlyozást, hangmagasságot, hangszínt, tempót választhatunk, hol és mekkora szünetet tartunk szövegmondás közben. Ezekkel a mondat- és szövegfonetikai eszközökkel jelezzük például, ha egy új gondolatsort nyitunk ill. zárunk le vagy előrejelzünk, sejtetünk valamit.

  • A szöveg képe:

A könyvborítók nemcsak nyelvi jelekkel de nem nyelvi eszközökkel is hatnak ránk. Az írott szöveg megértését segítik a szövegben lévő kiemelések, a betűtípus, a tagolás, a színek és a szöveghez tartozó rajz is. Ezek a nem nyelvi alkotóelemei a szövegnek szolgálhatják az értelmi, érzelmi kifejezést tehát stíluseszközök is egyben. A szöveg hatását fokozzák a különféle tagolójelek (pöttyök, vonalak, csillag…) is. Árulkodnak a szövegben az új bekezdések, hiszen a szöveg tagolása, tördelés módja is hat az olvasóra.

  • Központozás:

Amikor írásban fogalmazunk, az írásjelekkel jelezzük a beszéd ritmusát, tagolását; az írásjelek segítik a szöveg összefüggő olvasását. A központozás részben a grammatikai szerkezetektől függ (pl.: vessző a tagmondatok határára, az értelmező jelzős szószerkezetbe), részben pedig a szöveg jelentésének, stílusának megfelelően alkalmazzuk az írásjeleket. Ez utóbbi esetben az írásjelek rendszert alkotnak, a szövegben ugyanabban a helyzetben következetesen használjuk őket. Az írásjelek alkalmasak stilisztikai különbségek, kifejezésbeli árnyalatok kifejezésére is. A mondatvégi írásjelek megválasztását a mondat fajtája határozza meg, ugyanakkor jelezhetjük velük a mondatnak a formától eltérő szerepű használatát.

  • A zeneiség stíluseszközei:

Ezeknek élőszóban van szerepük. Segítségével az előadott szöveg meggyőző, kifejező és hiteles lesz. Tagolják a szöveget és segítenek az értelmezésben.

  • Hangsúly
  • Hangerő
  • Hanglejtés
  • Hangmagasság
  • Beszédszünet
  • Beszédtempó