Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

5. Kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek

2018.06.19

 

 

(melyik nyelvemléktípus?)

 

Nyelvemlékek

Anyanyelvünk múltját különböző forrásokból ismerhetjük meg, a legrégibb korokról a rokon nyelvek tanulmányozásával szerezhetünk ismereteket. A legbiztosabb és egyben a legfontosabb források azok az írásos nyelvemlékek, amelyek a régmúltból maradtak ránk. Ezeket csoportosíthatjuk aszerint, hogy kézzel írták, vagy nyomtatták őket, de elkülöníthetjük őket abból a szempontból is, hogy milyen nyelvi anyagot őriznek

 

A nyelvemléktípusok

  • Szórványemlékek:

Azok az írott források, amelyek idegen nyelven íródtak, s a szövegben magyar szavak csak elszórtan jelennek meg. Ezeknek a szavaknak a többsége valamilyen tulajdonnév (földrajzi vagy személynév), amelyet nem tudtak idegen nyelvre lefordítani.

A legjelentősebb szórványemlék a 950 körül keletkezett Bíborbanszületett Konstantin bizánci császárnak fia okulására írt, görög nyelvű írása, mely A birodalom kormányzásáról címet viseli. A görög mű gazdag magyar tulajdonnevekben, például a fővezérek, a törzsek és az egyek földrajzi helyet nevei.

Glossza: A szövegek megértését segítő lapszéli vagy a sorok közé beírt jegyzet. A glossza a latin szöveg olvasóját segítette egyes szavak, szókapcsolatok megértésében. Pl. Marosvásárhelyi glosszák, Szalkai-glosszák.

Szójegyzékek: Latin nyelvűek voltak, és a latin szavak fölé jegyezték be a magyar jelentést. Pl. Besztercei és Schagli szójegyzék.

  • Szövegemlékek:

 A szövegemlékek olyan nyelvemlékek, amelyek már összefüggő, magyarul írt szövegek. Ezek a szövegek hosszabbak vagy rövidebbek lehetnek, kézírásosak vagy nyomtatottal, illetve egyházi vagy világi témájúak.

A magyar és egyben az összes finnugor nyelv első szövegemléke a Halotti beszéd, amely a latin nyelvű Pray-kódexben úgynevezett magyar vendégszövegként maradt fennt.

A legkorábbi magyar versünk a 13. század közepe táján keletkezett Ómagyar Mária-siralom. A vers a Leuveni-kódexben maradt fenn.

Kódex: Nagy terjedelmű, kézzel írott alkotás, jelentős részét az az igény hozta létre, hogy az egyház hivatalos nyelvét, a latint kevésbé értőknek anyanyelvükön szóljanak az imádságok, a példázatok, a bibliai részletek és a legendák. Pl. Jókai-kódex.

A korai nyomtatványok közül érdemes kiemelnünk Sylvester János Új Testamentumát És Károli Gáspár Szent Bibliáját.

Az egyházi tárgyú nyelvemlékeink mellett világi tárgyú szövegek is fennmaradtak. Közülük legkorábbi az eredetiben megmaradt 150 soros históriás ének, a Szabács viadala, mely Mátyás király egyik dicsőséges haditettét meséli el.