Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

7. A nyelvújítás jelentősége

2018.06.19

 

 

(nyelvújítás szóalkotási módjai, Kazinczy)

 

A nyelvújítók mozgalma

A nyelvújítás mozgalmát sok tényező segítette: a francia felvilágosodás eszméinek elterjedése, Mária Terézia nyugat felé nyitó politikája, a Bécsben megalakított nemzeti testőrség.

A nyelvművelő mozgalmakhoz egyre többen csatlakoztak. Legnagyobb szerepük a szépirodalom művelőinek volt. A kor vezéregyénisége, Kazinczy Ferenc fáradhatatlan munkával szervezte a mozgalmat, melynek központjává otthonát, Széphalmot tette.

A nyelvújítás leglátványosabb hatása a szó- és kifejezéskészlet gyarapításában, megújításában mutatkozott meg. Közel tízezer szó született ekkor.

A nyelvújítás szóalkotó mozgalma többféle módon hozott létre új szavakat:

  • Az idegen szavakat szó szerint lefordították.
  • Tájszókat emeltek közhasználatú szavakká
  • Kihalt szavakat újítottak fel
  • Szóképzéssel
  • Elvonással
  • Szóösszetétellel
  • Szóösszerántással

A kortárs írók nagyrészt maguk is nyelvújítók (neológusok) voltak, üdvözölték az új szavakat, és használták is őket. De a nyelvújítást ellenzők, az ortológusok tábora sem volt kicsi. A Mondolat című röpiratukban gúnyolták a neológusokat, köztük Kazinczyt is. A röpirat válaszát Kölcsey és Szemere Pál fogalmazta meg Felelet a Mondolatra címmel. Ebből a harcból a neológusok kerültek ki győztesen, hiszen sok akkor alkotott szót ma is használunk. Kialakult az egységes köznyelv, az irodalmi nyelv.