Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

2.Középkori városok és kereskedelem

2018.07.01

A középkori város és a céhes ipar

 

Időbeli elhelyezés:

Az ókor végén Nyugat-Európában a legtöbb város elnéptelenedett. Így a kora középkorban alig léteztek nagyobb települések. A XI. században a mezőgazdasági fellendülés és a népességnövekedés és a több termék miatt a városok újraépültek.

 

Gazdasági fellendülés:

A mezőgazdasági fejlődés fontos szerepet töltött be a termények mennyiségének növekedésében. Elerjedt a két- és háromnyomásos gazdálkodás. Az éghajlat melegebbé válása is növelte a hozamot. Ennek köszönhetően a népesség is jelentősen megnövekedett, mivel a mezőgazdaságban egyre több lett a felesleg, és előtérbe került a pénzgazdálkodás. A technikai forradalom is megkezdődött eközben. A vízimalmok széles körben elterjedtek és idővel a forgómozgást átalakították egyenes vonalúvá. Így létrejött a vízierőgép, amit kézművesek is használtak, illetve kalapácsokat, fűrészeket, fújtatókat hajtottak meg vele.

 

A városok születése:

A népvándorlás során a városok jelentős része elpusztult. Eleinte kereskedők alakították ki a közösségeket, személyük és árujuk védelmének érdekében. Később csatlakoztak hozzájuk a kézművesek is. a kereskedők szervezésével így közösségek jöttek létre. A közösségek a földbirtokosokkal szemben pénzzel, s ha kellett erővel is kiharcolták önállóságukat.

 

Városi önkormányzatok kialakulása:

A saját városi önkormányzat komoly előrelépést jelentett, mivel így függetlenné váltak a feudális (hűbéri) rendszertől, és jogilag is elkülönültek. A városi polgárok szabadon választhatták bíráikat, és egyéb jogokat kaptak pl.: Vásártartási jog – Árumegállító jog –Vámmentesség- Várfalépítés. Egy összegben adóztak a földesuruknak és a királynak. Idővel a városi polgárság külön helyet foglalt el a ranglétrán. A város élén a polgármester vagy a bíró állt, akit városi tanács választott. Eleinte csak a leggazdagabb kereskedők szavazhattak, de idővel az iparosmesterek is beleszólhattak. A városlakosság többsége, a szegények voltak.

 

Élet a városban:

A városokat fallal vették körül, ezért csak a kis hely volt a lakhatásra. Elterjedtek az emeletes házak, de csatornázás hiányában a lakosságot járványok tizedelték, és gyakorivá vált a tűzvész is. A XIII. század közepén Nyugat és Dél Európában nagyobb városok alakultak ki, amik környezetüket látták el, míg Keleten közepes 4-5000 fős városok voltak. Párizs volt ekkor a legnagyobb város.

 

Céhek:

A szakmunkások szakmánként külön-külön hoztak létre érdekvédelmi szervezeteket, ezek voltak a céhek. A céhek teljes jogú tagjai a mesterek, akik saját műhellyel rendelkeztek. A mester először inasként kezdett egy mester mellett dolgozni, majd legényként dolgozott a műhelyben, és vándorútra kellett mennie tanulni, és csak ez után tehette le a mestervizsgát ahol el kellett készíteni a remekművet, illetve lakomát kellett tartani, ahol megvendégelte mesterét, majd csak ez után vált ő is mesterré. A szakmai színvonal magas volt a céhek közti verseny kiküszöbölése érdekében szigorúan korlátozták a munkaidőt, az alkalmazottak és a szerszámok számát, illetve nem volt munkamegosztás, vagyis az elkészítés teljes folyamatát ismerniük kellett. A mester is dolgozott. A céhen kívül iparosokat kontároknak nevezték és üldözték őket. Idővel a céhek terjedésével specializálódtak a műhelyek. Ezen kívül a céhek feladata volt egy-egy adott városfalszakasz védelme elhunyt tagok családjáról a gondoskodás, és a rend fenntartása.

 

 

Kereskedelem:

– A helyi kereskedelmet a parasztok a piacon bonyolítottak le, ahogy az iparosok is többnyire, de a műhelyben is árultak. Az árukat ezüst és arany érmékért cseréltek gazdát.

– A távolsági kereskedelem is jelentős volt az óriási haszon miatt, de ezt vízen vagy zarándokutakon bonyolították le.

 

A legnagyobb jelentőségű útvonal a kelettel a LEVANTEI útvonal volt. Ezt az útvonalat elsősorban Velence és Genova uralta. A kereskedelem megerősödése miatt megjelentek a fegyverek, posztók, bársonyok a fűszerek és luxuscikkek mellett. Jelentős útvonal jött létre a Balti-tenger térségében is. Ezen az útvonalon prémeket, viaszt, kátrányt, fémeket, gabonát vittek nyugatra, ezért cserébe pedig fegyvereket, iparcikkeket és szerszámokat küldtek. Létre jött a HANZA szövetsége, így két tengeri útvonalat a CHAMPAGNE útvonal kötötte össze az Alpokat megkerülve. Így a német városok is felélénkültek.

 

A Kelettel való kereskedelem növelte az európai színvonalat, de hosszú távon komoly árat fizetett érte Európa, hiszen aranyuk nagy része kikerült Európából