Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

3. A második ipari forradalom

2018.07.01

Az ipari forradalom a XVIII. századi Angliából indult (centrum), és a XIX. század első felében terjedt át Európára legfőképpen Németországra és Észak-Amerikára (perifériák). Az ipari forradalom egyre gyorsuló technikai fejlődés, amelynek nincs vége, csak szakaszai. A legnagyobb nyersanyag lelőhelyek ebben a két országban voltak megtalálhatóak és ezek körül alakultak ki a legnagyobb ipari központok, ilyen például Kalifornia, a Ruhr-vidék, Elzász - Lotaringia, a Saar-vidék és Baku (Egykor Oroszországhoz tartozott, ma Azerbajdzsán fővárosa, olajlelőhely.). Az ipari forradalmat a folyamatos tudományos és technikai fejlődés indítja el. A technikai fejlesztések szorosan összefűződnek a tudományos eredményekkel, pld: elektrotechnika, vegyészet. Az ipar fejlődését a bankvilágban felhalmozódott hatalmas tőke tette lehetővé. Az ipari forradalom jelentős gazdasági, társadalmi és életmódbeli változásokat hozott. Új ipari nyersanyagok jelennek meg ilyen például a kőolaj és a földgáz.

A XIX. században a főként még mindig a vasat használták, de egyre több helyen felváltotta ezt az acél, melyet fejlettebb kohókban gyártottak (Thomas, Martin). Az acélgyártást egy új technológia megjelenése is segítette, ez volt a Bessemer-technológia. A gyárak hatékonyságát több féle képpen növelték, például az üzemméretek folyamatos növelésével.

A gőzgépekből hatalmas teljesítményt hoztak ki, a vonatok 100km/h-ás sebességgel haladtak, a gőzhajók pár nap alatt szelték át az óceánt, de a korszak legújabb energiaforrása a kőolaj volt, amely a vegyipart és a petrolkémiát lendítette fel. A korábbi gőz meghajtású motorokat az új fejlesztésű belső égésű motorok (Otto, Daimler, Benz) váltották fel, ezek először kettő majd négyüteműek voltak. A gyorsan fejlődő autógyártásnak köszönhetően a közlekedés is rohamosan fejlődött. A század végére a szalagrendszer kifejlesztése miatt a gyártás nagyüzemi méreteket öltött ezért lassan természetessé vált, hogy az emberek autókat használnak. Amerikában az első autógyár a Ford volt, az első autómodell pedig a T-modell, melynek egyik konstruktőre a magyar származású Galamb József volt. Európai autógyárak közül a legnagyobbak a Mercedes, a Benz és a Volkswagen voltak.

A mezőgazdaságban is több gép fejlesztése megtörtént, például az aratógép, cséplőgép és a traktor, de megjelentek a lánctalpas munkagépek is.

Nemcsak a közutak mentek át jelentős fejlődésen, hanem a vasutak is. Az eddig vasból készült síneket felváltották az acélból készült sínek, egyre nagyobb területen volt jellemző a vasúti közlekedés (egész Európát behálózta), a felvevőpiac növekedésével a gyorsabb vasút a kereskedelmet és ezzel együtt a gazdaságot is erősítette.

A korszakban a repülés fejlesztését is megkezdték az Egyesült Államokban az első repülőgépet a Wright testvérek fejlesztették ki 1903-ban, Németországban pedig megjelent az első kormányozható léghajó, a Zeppelin. A leghajó az egyik útjánál felrobbant és ezt látva az emberek elkezdtek félni tőle ezért a repülőt választották, így a repülő terjedt el. A repülőket először felderítésre használták, majd bombázásra, anyagszállításra végül személyszállításra is.

Az új gépek megjelenése a hadiiparban is jelentős fejlesztéseket eredményeztek, megjelentek a sorozatlövő fegyverek, a vasból készült hadihajók, a tengeralattjárók, a dinamit és a TNT is.

A kőolaj, mint vegyipari alapanyag nagyon sokrétű felhasználást tett lehetővé, üzemanyagot gyártottak belőle és finomítással műszálat is képesek voltak előállítani így a divat ipar is fellendült. A vegyiparon belül a gyógyszergyártás is fejlődött ennek hatására megjelentek az első védőoltások (először tehénhimlő ellen), elkezdték a műanyag, illetve a PVC gyártást is, majd a műtrágya gyártást is. Ennek az iparágnak köszönhetően a szórakoztató ipar is fejlődött, mivel megjelentek az első celluloid filmtekercsek is, ezzel együtt a filmgyártás is megkezdődött. Az új technológiának, a pasztörizálásnak köszönhetően az élelmiszeripar is fejlődésnek indult. + Bell-telefon      Puskás Tivadar-telefonközpont                Jedlik Ányos/Siemens-Dinamo

A XX. század elején jelent meg az elektromosság, az izzólámpa (Thomas Edison) feltalálásával megjelent a városokban a közvilágítás. Később a transzformátorok megjelenésével tudták az elektromos energiát olcsón továbbítani. A transzformátort Faraday találta fel 1831-ben, de az első ipari alkalmazásra alkalmas transzformátort a budapesti Ganz-gyár mérnökei, Déri Miksa, Bláthy Ottó és Zipernowsky Károly szabadalmaztatta 1885-ben. Ebben a században jelentek meg az első villanymotorok is, melyek alkalmasak voltak kisméretű gépek meghajtására is. Az elektromosság lehetővé tette a hírközlés és a távközlés gyors fejlődését is, Bell feltalálta a telefont, Marconi pedig a drót nélküli távírót. A korszak találmányai fejlesztőleg hatottak egymásra, az elektromosság és a világítás megjelenése biztosítani tudta a háromműszakos termelést és a futószalagok működését is.

Az első ipari forradalmat a szabadversenyes kapitalizmus jellemezte és ezt a második ipari forradalomban felváltotta a monopolkapitalizmus. Különböző monopóliumok, monopolszervezetek jöttek létre, ilyenek voltak a kartell, a tröszt, a szindikátus és a konszern. A szabad versenyek kora alatt a kis- és közepes vállalatok közötti versenyt értjük, a monopóliumok kora alatt a kis- és közepes vállalatok, illetve a monopóliumok közti versenyt értjük. A szabad versenyek nem voltak hatékonyak, mivel a kisebb vállalatok tönkrementek így a munkások elvesztették az állásaikat és nehéz volt új munkahelyeket találni. A második ipari forradalom beruházásai hatalmas tőkét igényeltek, ezért a versenyben erősebbek több vállalkozást olvasztottak magukba, ezt tőke koncentrációnak nevezzük, mikor a bankok is betársultak a vállalatokba finánctőkéről beszélünk, a hosszúlejáratú hitelek is megjelentek.  Itt is jelenvoltak a konkurencia harcok ezért jöttek létre a monopolszervezetek.

A fejlesztéseknek és az ipari forradalomnak hála felgyorsult a városiasodás és a társadalom meghatározó rétege a munkások lettek. Az ipari forradalomnak számos pozitív következménye mellett, rohamosan megnőtt a környezet szennyezés. A forradalomban főként német és amerikai találmányok jelentek meg, de sok magyar mérnöknek is köszönhetőek. Az imperializmus kora egyben a gyarmatosítás időszaka is, a multinacionalizmus nagyhatalmi összeütközéshez, világháborúhoz vezetett, ami megszakította a fejlődést.